A Hamilton Lab a médiában
Az Agrárszektor a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungária független laboratóriumi szakértőinek összeállítása nyomán mutatja be, mit üzen a magyar vízrendszereknek az ausztriai Linzben kialakult, 32 megbetegedést és 3 halálos áldozatot követelő Legionella-járvány. A cikk szerint a hűtőtornyokból a fertőzött vízpermet akár több kilométerre is eljuthat, a megelőzés kulcsa pedig a rendszeres kockázatértékelés és laboratóriumi ellenőrzés – még a megbetegedések előtt.
ElolvasomAz EgészségKalauz a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungária szakértőinek összeállítása nyomán foglalja össze a linzi Legionella-járvány tanulságait. A cikk szerint a baktérium nem ivóvízzel, hanem a hűtőtornyokból származó, akár több kilométerre is eljutó vízpermet belélegzésével fertőz; a legfontosabb üzenet, hogy a kockázatot még a megbetegedések előtt, rendszeres kockázatértékeléssel és laboratóriumi vizsgálattal érdemes feltárni.
ElolvasomA Trade Magazin a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungária szakértőinek összeállítása nyomán számol be arról, mit jelent a magyar vízrendszerekre nézve az ausztriai Linzben kialakult Legionella-járvány. A cikk szerint a hűtőtornyokból a fertőzött aeroszol nagy területet érinthet, ezért a rendszeres kockázatértékelés és a laboratóriumi ellenőrzés a megelőzés kulcsa.
ElolvasomThe Trade Magazin, drawing on the analysis by Laborhírek and the independent laboratory experts of J.S. Hamilton Hungária, reports on the lessons of the Legionella epidemic in Linz, Austria. According to the article, contaminated aerosol from cooling towers can travel several kilometres, so regular risk assessment and laboratory monitoring are the key to prevention.
ElolvasomA Hírstart a linzi Legionella-járványról szóló összeállítást szemlézi, amely a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungária szakértőinek elemzésén alapul, és a hűtőtornyokból terjedő fertőzött vízpermet kockázatát, valamint a megelőzés fontosságát mutatja be.
Elolvasom
A PharmaOnline a Laborhírek összeállítása nyomán mutatja be a laboratóriumi vizsgálatok szerepét az étrend-kiegészítők ellenőrzésében. A cikk szerint mivel ezek a készítmények az EU-ban élelmiszernek minősülnek és nem esnek át előzetes hatósági engedélyezésen, a valós összetétel és a stabilitás igazolására a független laboratóriumi vizsgálat – HPLC, tömegspektrometria, ICP-MS és ICP-OES módszerekkel – a legfőbb eszköz.
Elolvasom
Az Agrárszektor a Laborhírek összeállítása nyomán számol be arról, hogy az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos sorozatos hatósági eljárások és termékvisszahívások miért helyezik előtérbe a független laboratóriumi vizsgálatokat. A cikk szerint – mivel a notifikáció nem hatósági jóváhagyás – a termékek valós összetételének, minőségének és hosszú távú stabilitásának igazolására a laboratóriumi mérés az egyetlen megbízható megoldás.
Elolvasom
A Greenfo a Laborhírek összeállítása nyomán járja körül, mi van valójában az étrend-kiegészítők kapszuláiban, és milyen szerepet játszanak a laboratóriumi vizsgálatok az ellenőrzésükben. A cikk szerint a kapszulás kiszerelés ellenére ezek élelmiszernek minősülnek, ezért a valós hatóanyag-tartalom és a stabilitás igazolása a gyártó felelőssége, amit független akkreditált laboratóriumi méréssel lehet alátámasztani.
Elolvasom
A Trade Magazin a Laborhírek összeállítása nyomán mutatja be, milyen visszahívások és problémás összetevők hívják fel a figyelmet az étrend-kiegészítők kockázataira, és mit árul el a laboratóriumi vizsgálat a termékek valós tartalmáról. A cikk szerint a notifikáció nem jelent minőségi garanciát, ezért a független laboratóriumi ellenőrzés kulcsszerepet kap az összetétel és a stabilitás igazolásában.
Elolvasom
A Hírstart a PharmaOnline cikkére hivatkozva ajánlja a Laborhírek és a J.S. Hamilton összeállítását az étrend-kiegészítők laboratóriumi ellenőrzéséről és a független vizsgálatok szerepéről.
Elolvasom
A Trade Magazin a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungaria Kft. független laboratóriumi szakértőinek összeállítása nyomán járja körül, hogyan befolyásolhatja a 2026-os rendkívüli aszály és a megnövekedett növényvédőszer-használat a betakarított termés maradékanyag-terhelését. A cikk szerint az akkreditált laboratóriumi vizsgálat – egyetlen széles körű screeninggel több mint 700 növényvédőszer-maradék kimutatásával – a bizonytalanság csökkentésének legfontosabb eszköze a nehéz évben.
Elolvasom
Az Agrárszektor a Laborhírek és a J.S. Hamilton független laboratóriumi szakértőinek összeállítása nyomán mutatja be, miért nőhet a 2026-os aszály és a fokozott növényvédelem miatt a szermaradék kockázata az idei magyar termésben. A cikk kiemeli a „koktélhatás” veszélyét, és hogy egyetlen akkreditált multi-módszeres vizsgálat több mint 700 növényvédőszer-maradékot képes kimutatni – számszerű, a fogyasztói kockázat kizárását segítő eredménnyel.
Elolvasom
A ProfitLine a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungaria Kft. független laboratóriumi szakértőinek, valamint a nemzetközi Hamilton-csoport tapasztalatainak segítségével járja körül, jelenthet-e nagyobb növényvédőszer-maradék kockázatot a 2026-os aszály. A cikk szerint a megmaradt állomány fokozott védelme miatt idén különösen indokolt ellenőrizni, milyen és mennyi szermaradék kerül a terménybe; erre ad biztos választ a több mint 700 vegyületet lefedő, akkreditált laboratóriumi mérés.
ElolvasomAz EgészségKalauz a Laborhírek és a J.S. Hamilton független laboratóriumi szakértőinek összeállítása nyomán mutatja be, miért kerülhetnek rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) a füstölt halakba. A cikk szerint a szabad szemmel nem látható, íztelen vegyületekre az EU rendkívül szigorú, mikrogramm/kilogramm nagyságrendű határértékeket szab, amelyeket csak érzékeny laboratóriumi vizsgálatokkal lehet ellenőrizni – a megfelelően szabályozott technológiának köszönhetően azonban a füstölt hal továbbra is biztonságosan fogyasztható.
Elolvasom
Az Agroinform a Laborhírek és a J.S. Hamilton független laboratóriumi szakértőinek összeállítása nyomán mutatja be, hogyan kerülhetnek rákkeltő PAH-vegyületek a füstölt halba, és miért nem kell mégsem lemondani róla. A cikk szerint a szabad szemmel nem látható, íztelen szennyezőkre az EU rendkívül szigorú határértékeket szab, amelyeket csak nagy érzékenységű laboratóriumi vizsgálatokkal – a J.S. Hamiltonnál HPLC–FLD és GC–MS/MS módszerrel – lehet kimutatni.
Elolvasom
A ProfitLine a Laborhírek független laboratóriumi szakértőinek összeállítása nyomán mutatja be, miért szigorítja az Európai Unió 2026 augusztusától az etefon maradékanyag-határértékeit. A cikk szerint az etefon nem hagyományos növényvédő szer, hanem növekedésszabályozó vegyület; egyes termékeknél az új határérték gyakorlatilag a laboratóriumi kimutathatóság szintjére csökken, ami komoly analitikai kihívást jelent. A budapesti J.S. Hamilton Hungaria akkreditált laboratóriuma és módszerei a cikk szerint már most megfelelnek a szigorodó uniós követelményeknek.
Elolvasom
Az Agrárszektor a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungaria szakértőinek összeállítása nyomán mutatja be, milyen szigorítás vár a gazdákra 2026 augusztusától az etefon maradékanyag-határértékeinek csökkentésével. A cikk szerint egyes termékeknél – például áfonyánál és több dióféle esetében – a megengedett szint a laboratóriumi kimutathatóság határára csökken, ami rendkívül érzékeny, akkreditált analitikai módszereket kíván.
Elolvasom
Az Agroinform a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungaria független laboratóriumi szakértőinek összeállítása nyomán mutatja be, miért szigorítja az Európai Unió 2026 augusztusától az etefon maradékanyag-határértékeit. A cikk szerint az etefon nem hagyományos növényvédő szer, hanem növekedésszabályozó vegyület, az új – gyakran a kimutathatóság határáig csökkentett – határértékek pedig komoly analitikai kihívást jelentenek a laboratóriumok számára.
Elolvasom
A Trade Magazin arról számol be, hogy az Európai Unió újabb növényvédőszer, az etefon szabályozását szigorítja: 2026 augusztusától több élelmiszernél csökkennek a megengedett maradékanyag-határértékek. A cikk kiemeli a korszerű, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok szerepét a megfelelőség igazolásában, a J.S. Hamilton Hungaria szakértőire hivatkozva.
Elolvasom
A Piac & Profit a J.S. Hamilton Hungaria Kft. független laboratóriumi szakértőire és a Laborhírek összeállítására hivatkozva mutatja be, miért nem csak az összetevőkön múlik az állateledelek biztonsága. A cikk szerint a valódi kockázatot gyakran a szemmel nem látható szennyezők – mikotoxinok, nehézfémek, növényvédőszer-maradványok és mikrobiológiai kórokozók – jelentik, amelyek már az alapanyagokkal, az ellátási lánc bármely pontján bekerülhetnek a termékbe.
Elolvasom
Az Agro Napló a J.S. Hamilton Hungária Kft. szakértőire és a Laborhírek összeállítására hivatkozva figyelmeztet: a házi kedvencek eledelében a legnagyobb kockázatot nem a címkén hirdetett összetevők, hanem a szemmel nem látható szennyezők jelentik. A cikk szerint a mikotoxinok, nehézfémek és a Salmonella vagy Listeria baktériumok már az alapanyagokkal bekerülhetnek a tápokba, ezért a teljes ellátási láncot átfogó laboratóriumi ellenőrzés és a tudatos tárolás egyaránt fontos.
Elolvasom
Az Agrárszektor a J.S. Hamilton Hungaria Kft. szakértőire és a Laborhírek összeállítására hivatkozva mutatja be, miért nem csak a receptúrán és a címkén múlik az állateledelek biztonsága. A cikk szerint a mikotoxinok, nehézfémek, növényvédőszer-maradványok és mikrobiológiai kórokozók már az alapanyagokkal bekerülhetnek a termékbe, ezért a laboratóriumi ellenőrzés a teljes ellátási láncot végigkíséri – a gazdák tudatossága és a helyes tárolás mellett.
Elolvasom
A 24.hu a J.S. Hamilton laboratóriumi szakértőinek tapasztalatai alapján járja körül, miért nem jelent garanciát egy tojás makulátlan külseje. A cikk szerint a szép, ép héjú tojás is lehet mikrobiológiailag szennyezett, ha a tárolás, a hűtőlánc vagy a szállítás nem megfelelő; a valódi biztonságot a tudatos kezelés és a laboratóriumi ellenőrzés adja.
Elolvasom
Az Agrárszektor a J.S. Hamilton független laboratóriumi szakértőire és a Laborhírek összeállítására támaszkodva mutatja be, miért nem árulkodik egy tojás külseje a valódi mikrobiológiai állapotáról. A cikk szerint a romlásban szerepet játszhat a hőmérséklet-ingadozás okozta páralecsapódás, a héjon át bejutó szennyeződés, a penész vagy a Salmonella is.
ElolvasomAz EgészségKalauz a J.S. Hamilton Hungaria és a Laborhírek összeállítása nyomán mutatja be, honnan származnak a csomagoláson szereplő tápértékadatok, és mi garantálja a hitelességüket. A cikk szerint az uniós szabályok szigorúan meghatározzák a jelölést, a laboratóriumi vizsgálatok pedig objektív mérésekkel igazolják, hogy a feltüntetett kalória-, cukor- és fehérjeértékek valósak.
ElolvasomAz EgészségKalauz a J.S. Hamilton és a Laborhírek összeállítása nyomán járja körül, mit jelent valójában a csomagoláson a „protein” felirat. A cikk szerint a kiemelt jelölés önmagában nem garancia: a fehérjetartalomra vonatkozó állításokat szigorú uniós szabályok kötik, és laboratóriumi vizsgálatokkal kell igazolni.
ElolvasomAz EgészségKalauz a J.S. Hamilton és a Laborhírek összeállítása nyomán mutatja be, miért dőlhet el már a mintavételnél egy laboratóriumi vizsgálat pontossága. A cikk szerint a megbízható eredmény alapjai jóval a mérés előtt – a reprezentatív mintavételnél, a megfelelő tárolásnál és szállításnál – megszületnek.
ElolvasomAz EgészségKalauz a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungária szakértőinek elemzése nyomán mutatja be, milyen szabad szemmel nem látható szennyezők – például mikotoxinok és nehézfémek – kerülhetnek az olajos magvakba és az aszalt gyümölcsökbe. A cikk kiemeli, milyen szerepet játszanak a laboratóriumi vizsgálatok ezeknek a kockázatoknak a kezelésében.
Elolvasom
Az Agrárszektor a J.S. Hamilton Hungária szakértőinek közreműködésével járja körül, hogyan kerülhetnek mikotoxinok és nehézfémek az olajos magvakba és az aszalt gyümölcsökbe, és milyen szabályozás, illetve laboratóriumi vizsgálatok védik a fogyasztókat ezektől a rejtett szennyezőktől.
Elolvasom
Az Agrárszektor a J.S. Hamilton szakértőire támaszkodva mutatja be, miért jelentenek kiemelt Legionella-kockázatot az ipari hűtőtornyok: működésük során folyamatosan finom vízpermetet juttatnak a levegőbe, amelyet a légáramlatok nagy távolságra is elsodorhatnak. A cikk a rendszeres kockázatértékelés és a laboratóriumi ellenőrzés szerepét hangsúlyozza a megelőzésben.
Elolvasom
Az Agro Napló a Laborhírek és a J.S. Hamilton Hungária szakértőinek összeállítása nyomán járja körül a hűtőtornyok Legionella-kockázatát. A cikk kiemeli, hogy a baktérium elsősorban a belélegzett vízpermettel terjed, ezért az aeroszolt képző rendszereknél különösen fontos a rendszeres kockázatértékelés és a laboratóriumi ellenőrzés.
Elolvasom
A Dívány a J.S. Hamilton-csoport burgonyamintákon végzett növényvédőszer-maradvány vizsgálatát ismerteti. A cikk szakértőkre hivatkozva teszi helyre, hogy egy rovarölőszer-maradvány kimutatása önmagában még nem jelent egészségügyi kockázatot, és hogy az uniós határértékek, valamint a laboratóriumi ellenőrzés garantálják az élelmiszer-biztonságot.
Elolvasom
Az Agrárszektor fogyasztói nézőpontból járja körül a magyar boltokban kapható burgonya szermaradvány-kérdését, a J.S. Hamilton 349 mintás laboratóriumi vizsgálatára támaszkodva. A cikk kiemeli, hogy a kimutatott maradványok nem jelentenek automatikus egészségügyi kockázatot, és hogy a laboratóriumi szűrés még a polcra kerülés előtt kiszűri a problémás tételeket.
ElolvasomA Trade Magazin a J.S. Hamilton-csoport 349 burgonyamintán végzett növényvédőszer-maradvány vizsgálatának eredményeit ismerteti. A cikk rávilágít, hogy a kimutatott hatóanyagok jelenléte önmagában még nem jelent egészségügyi kockázatot: a laboratóriumi kontroll és az uniós határértékek éppen az élelmiszer-biztonságot szolgálják.
ElolvasomA Greenfo a J.S. Hamilton laboratóriumi összeállítása alapján mutatja be, milyen növényvédőszer-maradványok kerülnek elő a burgonyamintákból. A 349 minta eredményei kapcsán a cikk a kimutathatóság és a tényleges kockázat közötti különbséget, valamint a szigorú európai határértékek szerepét hangsúlyozza.
ElolvasomA Hírstart a J.S. Hamilton-csoport 349 burgonyamintán végzett növényvédőszer-maradvány vizsgálatának eredményeit szemlézi. Az összeállítás a laboratóriumi ellenőrzés és az uniós határértékek szerepét emeli ki az élelmiszer-biztonság garantálásában.
Elolvasom
A Trade Magazin a Laborhírek összeállítását ismerteti, amelyben a J.S. Hamilton Hungaria Kft. szakértőinek segítségével mutatják be az akkreditált laboratóriumok működésének alapját jelentő ISO/IEC 17025 szabványt. A cikk arra keresi a választ, ki és milyen szabályok alapján ellenőrzi magukat a vizsgálólaboratóriumokat, és miért nélkülözhetetlen ez a nemzetközi rendszer a hiteles élelmiszer-, víz- és kozmetikai vizsgálati eredményekhez.
ElolvasomA Trade Magazin angol nyelvű kiadása a Laborhírek összeállítása nyomán mutatja be, ki és milyen szabályok – elsősorban az ISO/IEC 17025 szabvány – alapján ellenőrzi magukat a vizsgálólaboratóriumokat, és miért nélkülözhetetlen ez a hiteles, nemzetközileg elfogadott laboreredményekhez.
ElolvasomAz Egészségkalauz színes rovata a J.S. Hamilton Magyarország Kft. szakértőire hivatkozva mutatja be, miért nélkülözhetetlenek ma is az érzékszervi vizsgálatok az élelmiszer-biztonságban. A cikk a képzett bírálók szabványosított laboratóriumi munkáját, az eltarthatósági és reklamációs vizsgálatok szerepét, valamint a fogyasztói bizalom kérdését helyezi a középpontba.
Elolvasom
A Dívány szülőségi rovata a J.S. Hamilton Hungária szakértőire hivatkozva mutatja be, miért válhat kockázatossá a nyári szünet alatt elcsendesedő iskolák, kollégiumok és táborhelyek vízrendszere. A pangó, langyos vízben elszaporodó Legionella-baktérium belélegzett aeroszolokon keresztül súlyos tüdőgyulladást okozhat - a cikk gyakorlati szempontokat ad a kockázatos vízvételi pontok azonosításához és az újranyitás biztonságos előkészítéséhez.
Elolvasom
A Femina gyerek-rovata a J.S. Hamilton Hungária szakértőire hivatkozva figyelmeztet a hosszú nyári szünet alatt elcsendesedő iskolai vízrendszerek Legionella-kockázatára. A cikk bemutatja, miért érdemes a tanévkezdés előtt szakmai vizsgálattal felmérni a víz minőségét, és milyen lépésekkel előzhető meg a baktérium aeroszolokon keresztüli terjedése.
ElolvasomA Blikkrúzs egészségrovata a J.S. Hamilton Hungária szakértőire hivatkozva mutatja be, hogyan változhat veszélyforrássá a nyári szünet alatt elcsendesedő iskolai vízrendszer. A cikk gyakorlati tanácsokat ad a Legionella-baktérium szaporodásának megelőzéséhez, valamint a kockázatos vízvételi pontok azonosításához az újranyitás előtt.
ElolvasomAz iskolák, kollégiumok és sportlétesítmények vízrendszerei a hosszabb nyári leállások idején fokozott Legionella-kockázatnak lehetnek kitéve. A J.S. Hamilton Hungária víz- és mikrobiológiai szakértőinek a Laborhírek.hu-n megjelent összeállítása bemutatja, miért válhat kritikussá az újranyitás időszaka, hogyan szaporodik el a baktérium a pangó, 20-50 °C közötti vízben, és milyen szerepe van a kockázatelemzésnek a biztonságos üzemeltetésben.
Elolvasom
A Qubit tudományos magazin saját vizsgálatában három fővárosi lakás csapvizét elemeztette, amelyek közül kettőben jelentősen a határérték feletti ólommennyiséget mutatott ki a J.S. Hamilton Hungária akkreditált laboratóriuma. A cikk a hazai ivóvíz-szabályozás, a hatósági kommunikáció és a valódi lakossági kockázatok közötti feszültséget vizsgálja meg részletesen.
Elolvasom
A Humusz Szövetség híroldala áttekinti a 2024-es EU RASFF élelmiszerbiztonsági riasztásait, amelyek zöldségekben, gyümölcsökben és haltermékekben kimutatott ólom-, kadmium- és higanyszennyezéseket dokumentálnak. A cikk kiemeli, hogy a J.S. Hamilton nemzetközi laboratóriumi hálózata - benne a budapesti laboratórium is - ICP-MS és ICP-OES technológiával támogatja az élelmiszeripari szereplők megfelelőségét az ólom, kadmium, higany, arzén, ón és nikkel meghatározásában.
Elolvasom
Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerének (RASFF) 2024-es bejelentései szerint több mint 100 esetben azonosítottak nehézfém-szennyezést élelmiszerekben. A Laborhírek a J.S. Hamilton szakértőivel összeállított elemzése bemutatja, mely termékkategóriák a leginkább érintettek, és milyen korszerű analitikai módszerekkel - ICP-MS és ICP-OES technológiákkal - mérhetők ezek az elemek.
Elolvasom
A 2024-es EU-s bejelentések szerint több tucat esetben találtak ólmot és kadmiumot zöldségekben és gyümölcsökben, míg közel 70 alkalommal higanyt vagy kadmiumot halakban és haltermékekben. A Laborhírek legfrissebb cikke az élelmiszerekben előforduló nehézfémek kockázatait mutatja be az európai riasztási rendszer adatai alapján, egy budapesti független vizsgálólaboratórium szakértőinek segítségével tekinti át a szennyeződés forrásait, a leginkább érintett termékeket, a gyermekek fokozott kockázatát, valamint a szabályozás és a laboratóriumi vizsgálatok szerepét.
ElolvasomA 2024-es EU-s bejelentések szerint több tucat esetben találtak ólmot és kadmiumot zöldségekben és gyümölcsökben, míg közel 70 alkalommal higanyt vagy kadmiumot halakban és haltermékekben.
ElolvasomA nehézfémek - mint az ólom, kadmium vagy higany - egészségkárosító hatásúak, különösen veszélyesek a csecsemőkre és kisgyermekekre. Az európai szabályozás rendszeresen frissíti a megengedett határértékeket, újabban már a nikkelre is vonatkoznak szigorú előírások.
Elolvasom
A nehézfém-szennyezés nem korlátozódik egyetlen termékkategóriára: a teljes élelmiszerláncot érintheti, beleértve az importtermékeket, kakaótermékeket és fűszereket is. A laboratóriumi vizsgálatok korszerű analitikai módszerekkel biztosítják, hogy a nehézfémek mennyisége az élelmiszerekben kontrollálható és a határértékek alatt tartható legyen.
Elolvasom
A Legionella-fertőzések száma Európában meghaladja az évi 11-12 ezer esetet, Magyarországon pedig a bejelentett megbetegedések száma a 250-300-at közelíti. A Laborhírek összeállítása szerint a kockázat 2026-ban tovább növekszik: a globális felmelegedés hatására a vízrendszerek egyre gyakrabban kerülnek a baktérium számára kedvező hőmérsékleti tartományba.
Elolvasom
A Legionella-fertőzések száma Európában meghaladja az évi 11-12 ezer esetet, Magyarországon pedig a bejelentett megbetegedések száma a 250-300-at közelíti. A Laborhírek összeállítása szerint a kockázat 2026-ban tovább növekszik: a globális felmelegedés hatására a vízrendszerek egyre gyakrabban kerülnek a baktérium számára kedvező hőmérsékleti tartományba.
Elolvasom
A klímaváltozás miatt egyre kedvezőbb feltételekre találó Legionella baktérium évről évre több súlyos tüdőgyulladást okoz Európában és Magyarországon. A kórokozó a vízrendszerekben pangó vízből, finom permet formájában jut a szervezetbe. Emiatt a közintézmények, az ipari létesítmények és az otthoni hálózatok esetében is elengedhetetlen a tudatos megelőzés, valamint a rendszeres laboratóriumi ellenőrzés - hívja fel a figyelmet a Laborhirek.hu.
Elolvasom
Amikor kinyitjuk a csapot egy elegáns szállodai szobában, vagy belépünk egy párafelhőbe a wellness-részlegen, netán lezuhanyzunk a munkahelyünkön műszak után, talán nem is sejtjük, hogy a falak mögött futó csővezetékekben láthatatlan veszély rejtőzik: a Legionella baktérium számára a pangó víz ugyanis „ötcsillagos lakosztály". A laboratóriumi szakértők szerint a Legionella jelenléte sok esetben csak célzott laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki, így a kockázat gyakran rejtve marad az üzemeltetők számára.
Elolvasom
Felpuffadt az élelmiszer csomagolása, és nem tudod eldönteni, megeheted-e még? A Nosalty a JS Hamilton budapesti vizsgálólaboratóriumának szakértőivel járt utána, mi történik valójában ilyenkor a termékkel, és mit jelez ez a jelenség a fogyasztók, gyártók és forgalmazók számára.
Elolvasom
Kevés annyira látványos jelenséget tapasztalunk az élelmiszereknél, mint a csomagolás felpuffadása. A Laborhírek a JS Hamilton budapesti vizsgálólaboratóriumának segítségével járt utána, mi történik ilyenkor valójában a termékkel, és mit jelez ez a jelenség a gyártók, forgalmazók és fogyasztók számára.
Elolvasom
Kevés annyira látványos jelenséget tapasztalunk az élelmiszereknél, mint a csomagolás felpuffadása. A Laborhírek a JS Hamilton budapesti vizsgálólaboratóriumának segítségével járt utána, mi történik ilyenkor valójában az élelmiszerrel, és mit jelez ez a jelenség a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók számára.
ElolvasomA Laborhírek a JS Hamilton budapesti vizsgálólaboratóriumának segítségével járt utána, mi történik valójában, amikor felpuffad egy élelmiszer csomagolása, és milyen mikrobiológiai folyamatok húzódnak meg a jelenség mögött.
Elolvasom
Nem megfelelő hőkezelés, határérték-közeli tartósítószerszint vagy kisebb higiéniai hiányosság – a legtöbb esetben nem egyetlen súlyos hiba, hanem több apró eltérés együttes hatása vezet visszahíváshoz. A Laborhírek egy akkreditált budapesti laboratórium szakértőivel járt utána a valódi okoknak.
Elolvasom
A Laborhírek szakmai blog a Hamilton Laboratórium szakértőinek tapasztalataira támaszkodva vizsgálta, hogy a termékvisszahívások mögött valójában milyen folyamatok állnak. A „clean label" trend is új kihívásokat jelent: a tartósítószerek csökkentése növeli a mikrobiológiai kockázatokat.
Elolvasom
Nem megfelelő hőkezelés, határérték-közeli tartósítószerszint vagy egy kisebb higiéniai hiányosság – gyakran nem egyetlen hiba, hanem több tényező vezet az élelmiszerek visszahívásához. A Hamilton Laboratórium szakértői nemcsak kimutatják a jelenlévő mikroorganizmusokat, hanem feltárják az ok-okozati összefüggéseket is.
Elolvasom
Nem megfelelő hőkezelés, határérték-közeli tartósítószerszint vagy egy kisebb higiéniai hiányosság – gyakran nem egyetlen hiba, hanem több tényező vezet az élelmiszerek visszahívásához. A mikrobiológiai folyamatok sok esetben csak a tárolás során válnak érzékelhetővé.
Elolvasom
A csomagolóanyagokból történő kioldódás és a drasztikusan változó szabályozási környezet 2026-ra a gyártók és a vizsgáló laboratóriumok egyik legfontosabb kihívásává vált. Az „örök vegyi anyagok" (PFAS) kivezetése és az ezzel járó technológiai váltás alapjaiban forgatja fel a csomagolóanyag-gyártást. Az élelmiszer-biztonság szavatolása naprakész szabályozási ismereteket és komplex szakmai ellenőrzést igényel.
Elolvasom
A csomagolóanyagokból történő kioldódás és a drasztikusan változó szabályozási környezet 2026-ra a gyártók és a vizsgáló laboratóriumok egyik legfontosabb kihívásává vált. Az „örök vegyi anyagok" (PFAS) kivezetése és az ezzel járó technológiai váltás alapjaiban forgatja fel a csomagolóanyag-gyártást. Az élelmiszer-biztonság szavatolása naprakész szabályozási ismereteket és komplex szakmai ellenőrzést igényel.
Elolvasom
A csomagolóanyagokból történő kioldódás és a változó szabályozási környezet 2026-ra a gyártók és laboratóriumok egyik legfontosabb kihívásává vált. A PFAS-vegyületek kivezetése alapjaiban forgatja fel a csomagolóanyag-gyártást. A Laborhírek a J.S. Hamilton budapesti laboratóriumának szakértőivel közösen vizsgálta meg, miként készülhet fel az iparág ezekre a kihívásokra.
Elolvasom
A kútamnesztia után egyszerűbb lett a háztartási kutak legalizálása, de ezzel párhuzamosan felerősödtek a vízkészleteket és a vízminőséget érintő kockázatok. A szakértők szerint a hangsúly ma már nem az adminisztráción, hanem a vízbiztonságon van – derül ki a Laborhírek.hu összefoglalójából.
Elolvasom
A kútamnesztia után sokan fellélegeztek, de a felszín alatt a probléma súlyosbodott: a klímaválság okozta vízhiány és a talajvízszint drasztikus süllyedése miatt mára a vízminőség kérdése megkerülhetetlenné vált. A Laborhírek friss összeállítása bemutatja a kritikus helyzetet.
Elolvasom
A kútamnesztia könnyítette a háztartási kutak legalizálását, de a vízbázisokra nehezedő nyomás és a láthatatlan szennyezések miatt a szakértők a fenntartható és biztonságos vízhasználatra figyelmeztetnek.
Elolvasom
A Listeria monocytogenes nem csupán egy kórokozó a sok közül: ez a baktérium ott is szaporodik, ahol mások elpusztulnak. Az Európai Unióban évente mintegy 3000 esetet regisztrálnak – a listeriózis ritka, de az egyik legsúlyosabb élelmiszer-eredetű fertőzés. A Laborhírek összeállításában akkreditált vizsgálólaboratóriumi szakértők mutatják be a kegyetlen hűtőházi túlélőt.
Elolvasom
Listeria monocytogenes is not just another pathogen: this bacterium thrives where others perish, causing severe and sometimes fatal disease. Around 3,000 cases are registered annually in the EU – listeriosis is rare but one of the most serious foodborne infections.
Elolvasom
Az EFSA legfrissebb adatai szerint a liszteriózis az egyik legveszélyesebb élelmiszer-eredetű fertőzéssé vált az EU-ban. A diagnosztizált fertőzöttek mintegy 70%-a szorul intenzív orvosi ellátásra, és az esetek közel 10%-a halállal végződik.
Elolvasom
A Nébih termékvisszahívási adatai emlékeztetnek a 2018-as nagy európai Listeria-járványra, amely Magyarországról indult. A szigorú szabályozási környezetben a független, akkreditált vizsgálólaboratóriumok szerepe kulcsfontosságú.
Elolvasom
Aggasztó hírek érkeztek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtól. A Salmonella már nem csupán a húsokhoz és tojástermékekhez köthető: az elmúlt évek esetei szerint növényi eredetű élelmiszerekben is megjelent.
Elolvasom
A járványügyi adatok alapján a Salmonella továbbra is meghatározó élelmiszer-eredetű fertőzés Európában. A kórokozó már nem csupán a húsokhoz és tojástermékekhez köthető: az elmúlt évek esetei szerint növényi eredetű élelmiszerekben is megjelent. A JS Hamilton szakemberei ismertetik, hogyan zajlanak a Salmonella kimutatását célzó vizsgálatok.
Elolvasom
A dátumjelölések félreértelmezése egészségügyi kockázatot rejt. Vagy pazarláshoz vezet. Ha élelmiszert vásárolunk, az ár melletti legfontosabb információ nyilvánvalóan a lejárati idő: megesszük még ma, vagy hétvégére szánjuk? Netán hónapokig kibírja? Nem mindegy. Természetesen kötelező dátumot megadni a csomagoláson, és hogy ez mire utal, arra két fogalmat használnak: minőségét megőrzi, illetve fogyasztható.
Elolvasom
Az élelmiszerek csomagolásain megtalálható dátumjelölések félreértelmezése súlyosabb problémát okoz a mindennapokban, mint azt sokan hiszik. „Minőségét megőrzi" vagy „fogyasztható"? Egyáltalán nem mindegy! Ha az ember élelmiszert vásárol, nem csupán a termék árát vizsgálja meg, hanem nyilvánvalóan a lejárati időre is kíváncsi. Végtére is ez alapján dönti el, mikorra is időzítse az étel elfogyasztását.
Elolvasom
Az EFSA és a Nébih Safe2Eat kampánya rávilágított: az európai élelmiszerhulladék mintegy 10%-a pusztán a dátumjelölések félreértéséből fakad. A JS Hamilton szakemberei segítenek megérteni, hogyan határozzák meg az élelmiszerek eltarthatósági dátumait.
Elolvasom
Miközben egy megromlott élelmiszert a szaga vagy a színe alapján azonnal felismerünk, az arckrémekben zajló mikrobiológiai folyamatok láthatatlanok maradnak. Hogyan garantálja az akkreditált kontroll, hogy a napi szépítkezés ne végződjön bőrfertőzéssel?
Elolvasom
Lefoglalt afrikai és ázsiai gyümölcsszállítmányok és dél-európai zöldségekben kimutatott, Európában tiltott növényvédő szerek – a 2025 végén és 2026 elején történt élelmiszer-riasztások ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a peszticidek kérdése a globális kereskedelemben is kritikus pont.
Elolvasom
A koktélhatás lényege, hogy nem egyetlen vegyület, hanem több növényvédőszer-maradvány együttes jelenléte jelenthet problémát a gyümölcsökön, zöldségeken. Szerencsére az élelmiszerbiztonság nem csak hatósági kérdés: a tudatos vásárlás és az otthoni előkészítés is számít.
Elolvasom
A döntés több millió fogyasztót érint – köztük rengeteg magyart is –, hiszen a vegyület évtizedeken át jelen volt palackokban, konzervek bevonatában és műanyag tárolókban.
Elolvasom
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból. A Laborhírek a független, akkreditált élelmiszer-vizsgálatokat is végző JS Hamilton budapesti laboratóriumának szakértőit kérdezte.
Elolvasom
A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. Mit tehetnek a független laboratóriumok?
Elolvasom
Bár ritka, a Listeria súlyos megbetegedéseket és haláleseteket okoz. Az EFSA és az ECDC új uniós zoonózis jelentése szerint a változó étrend és a népesség elöregedése hozzájárulhat a súlyos Listeria-fertőzések számának emelkedéséhez Európa-szerte.
ElolvasomKérdése van?
Keresse kollégánkat, örömmel segítünk!