A Hamilton Lab a médiában
A dátumjelölések félreértelmezése egészségügyi kockázatot rejt. Vagy pazarláshoz vezet. Ha élelmiszert vásárolunk, az ár melletti legfontosabb információ nyilvánvalóan a lejárati idő: megesszük még ma, vagy hétvégére szánjuk? Netán hónapokig kibírja? Nem mindegy. Természetesen kötelező dátumot megadni a csomagoláson, és hogy ez mire utal, arra két fogalmat használnak: minőségét megőrzi, illetve fogyasztható.
Elolvasom
Az élelmiszerek csomagolásain megtalálható dátumjelölések félreértelmezése súlyosabb problémát okoz a mindennapokban, mint azt sokan hiszik. „Minőségét megőrzi" vagy „fogyasztható"? Egyáltalán nem mindegy! Ha az ember élelmiszert vásárol, nem csupán a termék árát vizsgálja meg, hanem nyilvánvalóan a lejárati időre is kíváncsi. Végtére is ez alapján dönti el, mikorra is időzítse az étel elfogyasztását.
Elolvasom
Az EFSA és a Nébih Safe2Eat kampánya rávilágított: az európai élelmiszerhulladék mintegy 10%-a pusztán a dátumjelölések félreértéséből fakad. A JS Hamilton szakemberei segítenek megérteni, hogyan határozzák meg az élelmiszerek eltarthatósági dátumait.
Elolvasom
Miközben egy megromlott élelmiszert a szaga vagy a színe alapján azonnal felismerünk, az arckrémekben zajló mikrobiológiai folyamatok láthatatlanok maradnak. Hogyan garantálja az akkreditált kontroll, hogy a napi szépítkezés ne végződjön bőrfertőzéssel?
Elolvasom
Lefoglalt afrikai és ázsiai gyümölcsszállítmányok és dél-európai zöldségekben kimutatott, Európában tiltott növényvédő szerek – a 2025 végén és 2026 elején történt élelmiszer-riasztások ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a peszticidek kérdése a globális kereskedelemben is kritikus pont.
Elolvasom
A koktélhatás lényege, hogy nem egyetlen vegyület, hanem több növényvédőszer-maradvány együttes jelenléte jelenthet problémát a gyümölcsökön, zöldségeken. Szerencsére az élelmiszerbiztonság nem csak hatósági kérdés: a tudatos vásárlás és az otthoni előkészítés is számít.
Elolvasom
A döntés több millió fogyasztót érint – köztük rengeteg magyart is –, hiszen a vegyület évtizedeken át jelen volt palackokban, konzervek bevonatában és műanyag tárolókban.
Elolvasom
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból. A Laborhírek a független, akkreditált élelmiszer-vizsgálatokat is végző JS Hamilton budapesti laboratóriumának szakértőit kérdezte.
Elolvasom
A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. Mit tehetnek a független laboratóriumok?
ElolvasomKérdése van?
Keresse kollégánkat, örömmel segítünk!
