Miért születhet eltérő eredmény más-más laboratóriumban?

Valószínűleg sok partnerünkben felmerült már a gondolat, hogy mi történik akkor, amikor két különböző laboratórium nem feltétlenül ad pontosan azonos eredményt. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy valamelyik labor hibázott. A különbség hátterében állhat a minták összetétele, az alkalmazott vizsgálati módszer vagy a mérési bizonytalanság is. De mit jelentenek ezek a gyakorlatban, és mire érdemes figyelni két laboreredmény összehasonlításakor?

Tegyük fel, hogy ugyanabból a termékből két mintát küldünk két laboratóriumba. Az egyik eredmény 10,2 g/100 g, a másik 11,0 g/100 g. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy valamelyik mérés hibás. Ezt azonban a két szám alapján önmagában nem lehet kijelenteni.

Az első kérdés, hogy valóban összehasonlítható mintákat vizsgáltak-e. Egy megfelelően elkevert üdítőitalból viszonylag könnyű két közel azonos részmintát készíteni. Egy müzli, magvas kenyér, húskészítmény vagy fűszerkeverék már kevésbé homogén. Hiába származik a két minta ugyanabból a termékből vagy gyártási tételből, a ténylegesen megvizsgált részminták összetétele valamelyest eltérhet.

Számít, milyen vizsgálati módszert alkalmaztak?

Igen. Egyes paraméterek többféle szabványos vagy validált módszerrel is meghatározhatók, amelyek nem feltétlenül azonos mérési elven működnek. Jó példa erre a sótartalom, amelynek meghatározása történhet például a nátrium- vagy a kloridtartalom alapján. Ezért két laboreredmény összehasonlításakor nem elég megnézni a jegyzőkönyveken szereplő két számot. Azt is ellenőrizni kell, hogy milyen módszerrel történt a vizsgálat, milyen mértékegységben és hogyan adták meg az eredményt.

A korszerű laboratóriumi műszerek nagy pontosságú mérésre képesek. Ahhoz azonban, hogy megfelelő eredmény szülessen, a mintát szakszerűen kell előkészíteni, az adott vizsgálati célhoz megfelelő módszert kell alkalmazni, a műszert megfelelően kell használni, a kapott adatokat pedig szakmailag értékelni kell. Ebben a laboratóriumi szakemberek módszerismerete és tapasztalata meghatározó.

Mi az a mérési bizonytalanság?

A „bizonytalanság” szó ebben az esetben nem azt jelenti, hogy a laboratórium nem biztos az eredményében. A mérési bizonytalanság a mérési eredményhez kapcsolódó, szakmailag meghatározott jellemző. Jelentősége különösen akkor válik jól láthatóvá, amikor egy eredmény közel kerül egy jogszabályban, specifikációban vagy más előírásban meghatározott határértékhez.

Ha például a határérték 10, egészen más helyzetet jelent egy 4-es eredmény, mint egy 9,8-as vagy 10,2-es érték. Utóbbi esetben az eredmény értékelésekor a mérési bizonytalanságnak és az alkalmazandó megfelelőségi szabályoknak is jelentősége lehet.

Éppen ezért a határérték közelében különösen fontos, hogy ne kizárólag a jegyzőkönyvön szereplő szám alapján vonjunk le következtetést.

Az akkreditált laboratóriumok munkája szigorúan szabályozott és ellenőrzött rendszerben történik. A megbízható eredmények hátterében többek között dokumentált vizsgálati módszerek, kalibrálások, kontrollminták, referenciaanyagok és minőségbiztosítási folyamatok állnak.

A szakmai teljesítmény ellenőrzésének egyik eszköze a jártassági vizsgálat. Ennek során a résztvevő laboratóriumok összehasonlítható vizsgálati anyagot kapnak, eredményeiket pedig meghatározott szakmai és statisztikai kritériumok szerint értékelik.

Ilyenkor sem az a követelmény, hogy minden laboratórium az utolsó tizedesjegyig pontosan ugyanazt az eredményt adja. Az eredményeknek meghatározott szakmai követelményeknek kell megfelelniük.

Mit érdemes ellenőrizni, ha két labor eltérő eredményt adott?

Ha ugyanabból a termékből két különböző laboreredmény születik, önmagában az eltérésből még nem lehet eldönteni, hogy történt-e hiba. Először azt érdemes tisztázni, hogy összehasonlítható részmintákat vizsgáltak-e, azonos vagy összehasonlítható vizsgálati módszereket alkalmaztak-e, milyen mértékegységben és milyen módon adták meg az eredményeket, illetve szükséges-e figyelembe venni a mérési bizonytalanságot.

Különösen fontos lehet a szakmai értékelés akkor, ha az eredmény egy jogszabályi vagy specifikációs határérték közelében van.

Két különböző laboreredmény tehát még nem feltétlenül jelent ellentmondást. A megfelelő kérdés sok esetben nem az, hogy melyik labor mérte rosszul, hanem az, hogy mi okozhatja a két eredmény közötti különbséget.

A teljes cikket szakmai blogunk, a Laborhírek Kulisszák mögött sorozatában olvashatják.

Laboratóriumi vizsgálatainkkal kapcsolatban itt tájékozódhatnak, és kérjék bátran kollégáink segítségét!